Hideg

De nehéz súly, szívemet folyton húzza, nyúzza, kértelek
Hogyha szólsz, úgy szólj, hogy értselek
Mit tehetek, ha a nyelv, amit beszélsz, a testemet becézi szüntelen?
Szemed a mellkasomon, szád dadogva ejti a nevemet
Hideg levegőt fúj be az ablak alatt a téli szél
Libabőr vonatozik gerincem sínein a nyakamig, ahol ajkadba ütközve véget ér
Ajtókat zárok előtted, kezed a kilincset kutatja, matatja szünes-szüntelen
Mint vak világtalant, vezetem magamat a vesztembe
Mit tehetek, ha az eszem azt súgja, búgja, nélküled semmi sem lehetek
Használj, ha úgy alakult, hogy elloptad tőlem a lelkemet
Hideg levegőt fúj be az ablak alatt a téli szél
Libabőr vonatozik gerincem sínein a nyakamig, ahol ajkadba ütközve véget ér
Még itt maradok, ha nem zavarok, mondod homlokomon hangomba fulladva lüktet az
ér
De hideg levegőt fúj be az ablak alatt a teli szel