Létszomj

Ébredj és kortyolj mélyet
Emésszen újra a tũz
Túl húson, lángon, mérgen
Átlényegülsz
Nyisd fel és tépd majd széjjel
És áss — üsd át egészen
És véss — új alakot létre
Hogy élj — hogy ezt is éljük túl
Írd, hogy minden rendben
Vésd rá - ez hát az ember
Formáld saját képre
S mard rá, ez vár a semmin túl
S írd, rá hogy szomjazol
Írd, rá hogy szomjazol
SZOMJAZOM
Új létre, új esélyre
SZOMJAZOM
Bũnökre, vezeklésre
SZOMJAZOM
Míg a világ üresen áll
SZOMJAZOM
Csak, ki nem keres talál
A formával nincsen vége
Kis szenny kell a máz alá
Fedni, mi üresen áll még
És talpra áll
Írd, minden rendben
Ím hát az ember
Formáld saját képre
Add át a mérged
Nyisd fel és tépd
Áss és véss
Így a mélyben néha nem jön át
Miért is vágysz úgy felfelé
S törsz felfelé
Túrsz felfelé
Anyagba lelket vérrel vájsz
S lehelsz belé magányt
S törsz felfelé
Túrsz felfelé
Amíg élsz