Credo

Még élek
Bár nekem nem volt soha a másé
Elég jó, hogy azt éljem
Nem félek
Ha fegyvert fognának rám
Megnyitnám előttük a szívem…
Ez a börtön volt nekem a díszlet
S minden itt játszódó élet ugyanúgy ér majd véget…
Valami eltört, valami éget…
Megtettem, százszor megtettem, most miért nem, most miért nem, oh miért???
Megvolt a szándék, de eljött az árnyék…
Ki szólít a felhők közül? És miért mondja; várj még?!
Egy másik hang szólít, messzebbről ordít
Egy angyal száll felém és vele felkiáltok én…
Még élek, nekem bár nem volt semmi más
Nem félek, bár velem szemben az óriás…
Velem még nem hitették el
Hogy ez nem csak egy álom
És csak a végét várom
Bennem megvolt a szándék…
Megvolt a szándék, de eljött az árnyék…
Ki szólít a felhők közül? És miért mondja; várj még?!
Egy másik hang szólít, messzebbről ordít
Egy angyal száll felém és vele felkiáltok én…
Hogy fegyvert fognék és ölnék, én hazudnék!
Még bárki lehetnék; nem félnék, bármit fizetnék
Ha végre az lehetnék, aki szeretnék…
Én volnék a szándék!
De szürkébb az árnyék…
Egy messzi hang szólít
Hogy ki vagyok én???
Én vagyok a fény…