Harmatoslábú

Harmatoslábú
A kilôtt nyilat körbejárta
Ha ölték mindig elszunnyadt
Mikor a halálát elpróbálta
A harmatoslábú megfulladt
A folyó elmegy a karjaidból
A kisvárosból a nagyvárosba
Tedd fel magad feküdj hanyatt
Íme az ember miként a fa
Nem érted fel az almákat sem
Ülj alájuk nézd, hogy érnek
Lehullnak majd és jól lakunk
A bölények meg visszatérnek