Régi Dal

Egy régi kép, egy kisgyerek, ki tudja már, miért nevet;
egy másik arc, egy kisleány, ki tudja már, miért vidám
Szegény fiú, szegény leány, nem tudja még, mi vár reá,
nem sejti még a kisfiú
a kisleányt nem ismeri, nem tudja még, hogy elveszi,
s lesz két gyerek, egy kisfiú, egy kisleány, s két háború.
Szegény fiú, szegény leány, nem tudja még, mi vár reá,
nem hinné el, ha mondanám:
a kisfiú a nagypapám, a kisleány a nagymamám,
Egy régi dal, egy régi vágy, egy régi szerelem, és így tovább.
Szegény fiú szegény leány nem hinném azt, hogy akkor gondoltak reám,
és mégis én most itt vagyok,
és nem tudom, mi lesz velem, bár túl vagyok a negyvenen.
Egy kisfiú, s egy kisleány, s a ráadás: még egy leány.
Szegény fiú, szegény leány, talán majd egyszer ők is gondolnak reám,
talán egy nap előkerül
egy régi kép, egy kisgyerek, ki tudja majd, hogy én leszek;
egy másik arc, egy kisleány, ki érti majd, miért vidám.
Szegény fiú, szegény leány, ki tudja még, mi vár reá,
ki tudja még a régi dalt?