Micimackó

Egy napon, mikor Micimackónak
Semmi dolga nem akadt,
Eszébe jutott, hogy tenni kéne
Valami nagyon fontosat.
Elment tehát Malackához,
Hogy meglesse, mit csinál.
De Malackánál éppen akkor
Senkit nem talált.
Így hát elindult hazafelé,
Miközben sűrűn hullt a hó.
Arra gondolt, otthon talán
Akad egy kis ennivaló.
Hogy kimelegedjék ugrándozott
S jó nagyokat lépett
S a hidegre való tekintettel
Énekelni kezdett:
Minél inkább havazik,
Annál inkább hull a hó.
Minél inkább hull a hó,
Annál inkább havazik.
Hull a hó és hózik-zik-zik,
Micimackó fázik-zik-zik,
Hull a hó és hózik-zik-zik,
Micimackó fázik.
Ismert erdei körökben
Az az általános nézet,
Hogy Micimackó,
mint minden medve,
Szereti a mézet.
És ez nem csak afféle
Szerény vélemény,
Határozottan állítom, hogy
Tény, tény, tény.
Ezért, mikor hideg van
És sűrűn hull a fehér hó,
Kell, hogy legyen az almáriumban
Eltéve ennivaló.
Így aztán, ha télidőben
Micimackó megéhezik,
Megkóstol egy csupor mézet
Alaposan, fenékig.
Minél inkább havazik…
Micimackó a barátom,
És gyakran elbeszélgetünk
Azokról a dolgokról,
Mit mind a ketten ismerünk.
És tanultunk egy verset is,
És most már kívülről tudom.
Ha hideg van és hull a hó,
Én mindig ezt dúdolgatom:
Minél inkább havazik…